Na leültem, hogy újra írjak Nektek! Le lettem ugyanis szidva, hogy hétfő óta nem jelentkeztem... :)
Tehát: kedden Katerinával elmentünk végre bicót kölcsönözni! Nagyon menő darabot kaptam: van lámpája, kosárkája, adtak hozzá zárat, és szép lila (én választhattam a színt; a csávó volt olyan kedves, és kihalászta nekem a legelérhetetlenebb helyről, sok másik közül :p). Szerda reggel épp siettem az első órámra, amikor a kolesz főbejáratánál megállítottak, mert népszámlálás volt, és mivel itt töltök egy szemesztert, be kellett kerülnöm a statisztikába. :) Bele lettem számolva a francia népbe. :p Amikor hazajöttem, vettem zsetont a mosógéphez, mert eljött az ideje a mosásnak. Ez egy nagyon izgalmas procedúra, ugyanis a koleszban élő több száz emberre mindösszesen egy mosógép jut jelenleg, mert a másik elromlott. Szóval egy táblázatban kell kiválasztani a szabad és számomra megfelelő időpontot, nem lehet ám csak úgy akármikor mosni. Végre eljött az én időm, bedobtam a zsetont a gépbe, beraktam a ruhákat, és már indítottam volna a mosást, amikor eszembe jutott, hogy valamit kihagytam. Kinyitottam újra az ajtót, és ez bizony nagy hiba volt. Utána ugyanis már nem tudtam elindítani a programot, mert a gép úgy vette, hogy már kész vagyok... csak egy kicsit voltam idegbeteg. :) A portán nem volt senki, így csak másnap mehettem magyarázkodni. De szerencsére a portás néni végül nem szivatott meg: kaptam egy új zsetont. Így viszont csak két nappal később tudtam mosni... :/ Szerda délután Szandi átjött segíteni kitölteni a lakbértámogatással kapcsolatos papírt, közben teázgattunk. :) Este Cristinával falat másztunk, és óráról órára mindig nehezebb terepen megyünk: egyre jobban élvezem! :) Aztán pár görög átjött biliárdozni, és bár aznap nem voltam annyira jó formában mint máskor, azért persze élveztem a játékot. :) Ja, és ez előtt történt, hogy Katerina megtanulta tőlem a következő magyar mondatot: "Vasárnap csicseriborsót főzök paradicsommal és sajttal." Még sok helyzetben jól jöhet neki ez a magyar tudás. :D
Február 22-én közös kirándulást tervezünk Chenonceau-ba, egy gyönyörűséges kastélyhoz. Csak hogy egy kicsit menőzzek:
TGV-vel megyünk, és már meg is van a jegyem! :)
Csütörtök reggel sajnos kicsit betegen ébredtem, fájós torokkal, náthásan, és azóta tart a dolog. Aznap be se mentem az órámra, mert tényleg gyenge voltam. Aztán nappalra általában javul a helyzet. Egyébként szinte mindenki betegeskedik most körülöttem. De azért ettől még nem állt meg az élet! Csütörtökön ugyanis Ágival ebédre voltunk hivatalosak egy francia házaspárhoz. :) Ő már szeptember óta itt van, és megismerkedett a férjjel, aki magyarul tanul, amióta két fiuk is magyar lánnyal házasodott, és Magyarországra is költöztek az új családjukkal. (Hát igen, a magyar nők vonzereje... :p) Szóval nagyon jófej, fiatalos lendületű emberekről van szó, akik szeretnek magyar egyetemistákkal találkozni. Linda mennyei ebédet főzött nekünk, igazi franciásat sajttal, hallal, sok zöldséggel, finom borral. :) A férj, Elie, szeret beszélni, és sokat mesélt a városról, a munkájáról, az itteni életről, stb. Nagyon érdekes dolog derült ki: az egyik fiuk Pécelen házasodott a Ráday kastélyban! Szóval voltak már a közelemben.... fura, hogy évekkel később ilyen messze találkozunk. :) Linda megdicsérte a franciámat, azt mondta, hogy csak egy ici-pici kis akcentusom van, és hogy annyi pont kell. :) Egyre mentünk, Elie (a férj) értünk jött, és 4 körül haza is hozott. Nagyon jól éreztük magunkat. Este aztán karaoke party volt a városközpontban, egy hangulatos kis bárban. Többen is vagyunk itt énekesek, szóval sok jó "előadás" volt. :) Bár kicsit rekedtes volt a hangom, de azért a Milordot elnyomtam nekik. Lesz majd videó is. :)
Tegnap délelőtt kicsit regenerálódtam, aztán Szandival ebédeltünk, majd bevásároltam a hétvégére. Este falmászás volt, most Jonas is velünk jött. Neki is nagyon tetszik a dolog (nem csoda :)). Ma reggel még mindig fájós torokkal ébredtem, és az idő is esős, úgyhogy végül nem mentem el Ágival a városközpontba. Egy rekordkísérlet lesz, puszilánc a katedrális előtt... Jól hangzik, csak kár, hogy mára szervezték. :p Arról is szó volt, hogy páran elmegyünk a helyi múzeumba, aztán egy szép tóhoz, de ilyen rossz időben senkinek sincs kedve kimozdulni... Este viszont elvileg beülünk egy bárba beszélgetni. Addig gyűjtöm az erőt. :)
Egyéb: Amikor valaki bekopog a szobámba, nem tudom hogy épp ki az, ezért magyarul is, angolul is és franciául is kikiabálok, hogy jöjjön be... :D Reggelente a takarítónők meg persze mindig épp akkor mossák fel a konyhát, amikor sietve kéne reggelit csinálnom... Mintha direkt így időzítenének...
Na megyek főzni...szép hétvégét mindenkinek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése