4. nap: Sikeres beilleszkedés a társasági életbe

A mai napom pontosan két részre osztható: egy antiszociálisra és egy extra szociálisra. Az ellentét nagyon szembetűnő. Fél 10-kor keltem és délig csupán egyszer mozdultam ki a szobámból, akkor is csak a konyháig mentem a porszívóért. Csináltam egy gyors takarítást, felvettem az otthoni kurzusaimat a neptunban, hajat mostam, facebookoztam, és szép lassan érezni kezdtem, hogy ez a magánykodás nem mehet így egész nap. Amikor visszavittem a porszívót, reménykedtem, hogy szembejön valaki, de olyan kihalt volt minden, hogy az az érzésem támadt, mind hazamentek. Hanem aztán dél körül előjött egy srác, épp amikor végeztem a lábosomra olvadt matrica lekapargatásával. Nagyon örültem a sikeremnek, így jókedvűen köszöntem neki, és pár szót csevegtünk. Aztán előkerült Maryne is, enyhén másnapos állapotban, és rögtön megtudtam, hogy miért van ekkora csönd az emeleten: tegnap hajnalig buliztak. Nagyon fáradt lehettem, mert nem sokat hallottam éjjel belőlük. Kérdezte, hogy miért nem jöttem, én meg mondtam hogy azért, mert nem tudtam róla. Plusz nem is figyeltem annyira, mert még fáradt voltam az első napok hajtásától, a szervezkedéstől, tesztírástól. Ekkor döntöttem el, hogy merde, mától mindenhol ott leszek, mindenkit megismerek, és mindenki meg fog szeretni!!! :D Egyre többen szállingóztak a konyhába, én pedig megkezdtem a teljes beilleszkedést. És ment is szépen a dolog. Jött egy számomra új srác, aki, mint kiderült, csak régen volt koleszos és néha visszajár a haverokhoz. Kiderült, hogy énekel és gitározik. Kiderült, hogy én is énekelek és gitározok. Kiderült, hogy van itt gitár, elővették. Zenéltünk egy jót, közben dumáltunk, és végre éreztem, hogy megtaláltam a helyem. Megismertem szinte mindenkit akivel egy emeleten vagyok,  az egész délutánt velük töltöttem. Főztünk, ettünk, dumáltunk, pókereztünk, a fiúk kártyatrükköket mutogattak. Nagyon büszke voltam magamra, mert mindig én jöttem rá legelőször a titokra. :) Ez után megnéztük a youtube-on ahogy egy varázsló nőket vagdos ketté. Azt is megtudtam, hogy miért érzek füstszagot időnként. !Vigyázat: a következő 6 mondat megtekintése édesanyák számára nem ajánlott!
Hát bizony nem rágócigit szívogat itt Julian és Matthieu... Kicsit megijedtem, hogy esetleg passzívan én is a szendvics hatása alá kerülhetek, de Julian megnyugtatott, hogy ez nem lehetséges. Mindenesetre kitűnő kedvem volt egész nap. :D Kár értük, olyan intelligens srácok, és még jól is főznek. Meg is kínáltak finom rizottóval, amit az alatt készítettek el, amíg dumáltunk. Hm... lehet, hogy vicces rizottó volt?
Úgy beszéltük meg, hogy 8-kor lemegyünk a földszintre, ahol két tök ismeretlen spanyol lány szülinapjára voltunk hivatalosak. Ehhez képest fél 10-ig kártyáztunk, és csak 5 percet voltunk a partyn...Ez idő alatt koccintottam a szülinaposokkal és megbeszéltem a zenész srác (Julian) egyik csaj ismerősével, hogy majd együtt fogunk énekelgetni, és Julian kísér gitáron, mert ők ketten így szokták nyomni. Ennek nagyon örültem. :) A buliról Gérald-al, Pauline-al, és Jonas-szal, a lett erasmusos sráccal átmentünk a közösségi terembe biliárdozni. Éjfélig játszottunk, aztán feljöttünk és elköszöntünk egymástól. Most itt ülök, összegzem a napom, és nagyon elégedett vagyok a szociális teljesítményemmel. :) Kezdek megint éhes lenni, úgyhogy eszek egy kicsit a kedvenc büdi sajtomból. Aztán irány az ágy....
Bye-bye! :)